2012. augusztus 17., péntek

Le az indulatokkal!

Ma reggel ismét úszni voltunk a strandon. Nem tehetek róla, de séta közben vezetem le az összes indulatomat, ami hirtelen ott és akkor eszembe jut. Legalább lamentáltam 1 kicsit anyuéknak, hogy mégis mi a helyzet.
Úszás közben aztán kitisztultak a gondolataim, de úgylátszik nem eléggé, mert tízórai és reggeli imádat után rámtört megint a takarítási vágy, amit rögtön ki is elégítettem. Kisöpörtem a konyhában (a portalaníásról most vhogy megfeledkeztem), de úgylátszik hiába takarítottam tegnap, ma 2x annyi kosz volt, mintha előző nap nem is takaríottam volna. Ezért utálom ezt rohadtul, de kell. Tisztának kell lenni minden téren. Még a mikro alatt balra ott ahol az a fehér állvány leledzik, az alatt is kisöpörtem. És elég sok felesleges cuccot kihajigáltam. Betettem 1 zacsiba és úgy a rendes szemétbe és így is alig bírtam összekötni dupla csomóra. Legalábbis naon nehéz volt. A söprés többi termelését már az új szemetesbe tettem. Remélem az anyuci nem fog szívrohamot kapni, képletesen! Tízórai után volt csak időm elmosogatni, amúgy reggeli után akartam, de már rohanni köllött a strandra.
Már 1 kicsivel nyugodtabb vagyok, de akkor sem értem, hogy miért pont reggel vezetem le az indulataimat mindig. Hiába gyűröm le takarítással rajtam már az sem segít.

Az is fáj még mindig, hogy az a testvérnő cseren hagyott, amikor kórházba kerültem. Pedig őnáluk olyan van, hogyha vki kórházba kerül, rögtön meglátogatják a gyüli tagjai. Hát énnálam nem ez volt. Hiába említettem az Ilikének, hogy kórházban vagyok ezér-meg-ezér, csak imádkozott értem. De nekem ez így sajnos kevés, nagyon kevés. Az maradt meg énbennem, hogy a Mátyásföldiek nem törődnek a tanulmányozóval. Amikor nagyobb bajba kerültem (mármint akkor amikor kórházban voltam) pont akkor hagytak cserben. Ezek után mégis hogy hallgassak rájuk? Hogy higgyem el a kórházi látogatásról szóló meséjüket? Mert az 1 mese. Vagyis mese habbal! Minden taggal megtörténik, csak velem nem, mert még csak tanulmányó vagyok/voltam. Hogyha a Kókaiak is cserben merészelnek hagyni, amikor a legeslegnagyobb bajban vagyok, az lesz az uccsó alkalom, hogy tancsizok. Nem tudok az ilyenekben megbízni. Arról nem is beszélve, hogy a saját nagyapám, igen a Fehérnagypapa nem védett meg amikor ovisnak csúfolt az a némber, amikor a Fehérnagypapa melletti helyet akartam kiharcolni magamnak. Nem hiszem el, hogy már a saját kisunokánkat sem védhetjük meg! (márakinek van) Ja és nem lehetünk büszkék senkire, mert azt sem szabad! Legalábbis én vmi ilyesmit szűrtem le a múltkori előadásból. De erre majd rá fogok kérdezni, hogy ez most hogyis van? Ha vki büszkeségtől felfuvalkodott az azt jelenti vajon, hogy nem lehetünk büszkék senkire? Legfőképpen a saját családtagjainkra?! Ez már azért kezd nagyon érdekelni!
Mindig önmagam vagyok, és senki más. De mégsem lehetek. Mindig meg kell változnom, de hiába. Ha önmagam vagyok nem fogadnak el. Ha más vagyok, akkor sem fogadnak el. Akkor mégis ki vagyok?
Általában igyexem mindig csinin öltözködni. Ja és még az is fontos, hogy trendi legyek!
Tegnap kaptam az anyucitól 1 kopott farmert. Minden stimmelt rajta, de sajnos úgy vágott lyan rossz helyen, hogy nemigaz. 1Napig volt rajtam, de leülni nem tudtam benne. Nem volt elég bő. Ezért gondoltam arra, hogy inkább megpróbálom eladni s a blogocskámban lesz nekije majd 1 SALE poszt.

Magasságos egek! Már kézzel se tudok írni rendesen! Reggel amikor le kellett írnom 1 mondatot, a céljaik szó helyett azt találtam írni, hogy éljaik. Mi van már velem? Teljesen összezavarodtam.
Nekem is voltak céljaim. Régi célom az volt, hogy valóra váljon életem álma, amit meg is álmodtam 1x. És valóra is vált. Aminek nagyonis örülök. A gimiben az volt a célom, hogy megtanuljak angolul és, hogy leérettségizzek minden tantárgyból és persze angolból is. És ezt is elértem. Ja és informatikából is le akartam érettségizni és ezt is elértem.
Most, hogy mindezt elértem milyen céjaim is vannak? Az lenne a legjobb hogyha számítógépszerelőnek mennék továbbtanulni. Akkor legalább nem kellene feleslegesen idehívni a Péterbácsit. Ami nagyon sok idő, benzin és pénzkidobás lenne. De ha mégis idejön legközelebb gépet szerelni, akkor esetleg össze is dolgoz6nánk. Ketten vagy 3man többre mennénk.
Mik lehetnek a szép tulajdonságaim?
Szép vagyok, trendi vagyok, csendes, kedves, …
Mindig 6ározottnak kell lennem!
Milyen diáknak tartom magam?

A gimiben mindig kitartó voltam, mert az összes órán részt vettem, sőt!
Idő közben az angol órák mellé még Japán órákra is jártam.
Igyekeztem szorgalmas lenni, de elég nagy volt a követelmény.

Hogyan vált javamra a gimi?

Ott tanultam először életemben angolul.

Mivel szeretem az animéket később japánul is tanultam, de igazából nem ezért. Késöbb a gimiben megismerkedtem Hiroko sensei-el és azóta már csak e-mailben tudom vele ápolni a kapcsolatot.
És hála a gimis éveimnek beszélek az ő nyelvén. :D

Legfontosabb dolgaim
  • Imádat
  • Család
  • Barátok
  • Takarítás
  • Testmozgás
  • Internet  

Napirend

Avagy mi mennyi időbe telik 1 napon.

Nyáron
  1. ébresztő, reggeli (1 óra)
  2. Úszás (1,5óra)
  3. 10órai (¼ óra)
  4. Reggeli imádat (2 óra)
  5. takarítás (3 óra)
  6. Internetezés (1-2 óra) (közben zenehallgatás)
  7. tv-zés (ha nézek) (ameddig az adott műsor tart)
    Ez így összesítve köbö kitesz majdnem 8 órát. :D
    Prüntyi

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése